Ez a kérdés újra és újra felmerül a facebook-csoportban is. Nekem is sokszor fejtörést okoz, de már van néhány bevett helyem, amit megosztok Veletek is:
1. Ruhák
Felnőtt ruhák - A nagyon jó állapotú ruhákat megpróbálom elajándékozni családon, ismerősökön belül. Szerencsére ha én nem is, de mások tudják, hogy kinek lehetne adni. Ami pedig picit kopott, picit kinyúlt, picit viseltes, de még nyugodt szívvel hordható, az megy a helyi családsegítő irodába. Ami menthetetlen, abból rongy lesz.
Gyerek ruhák - Itt a fentieken kívül annyi plusz van, hogy egy-két darabot néha megpróbálok eladni a neten. Egyébként ugyanaz a menete, mint a felnőtt ruháknál.
2. Könyvek
Ha jól emlékszem, első körben tartottam egy nagy elajándékozási sorozatot a könyveimből. Tettem fel ide listákat, a facebook-csoportokból jelentkeztek érte emberek. Örülök, hogy jó helyre kerültek. Annyi hátránya volt csak, hogy nagyon macerás volt a sok találkozás, a sok utazás (várandós voltam éppen, de kisgyerekkel amúgy sem könnyű ide-oda menni).
Az
újszerű könyveimet a kedvenc antikváriumomba viszem, a
Központi Antikváriumba. Régen vásárló voltam, most leadó. :) Nagyon kedvesek, és mindig sikerrel jártam, habár tényleg semmi elvárásom nem volt az összeggel kapcsolatban.
A
régi (de nem rongyos) könyveket pedig adományba. Régebben volt gyűjtés a kerületünkben Kárpátaljára, de azóta is van kisebb lehetőség a könyvek leadására.
Az
újságokat szétosztom a családban.
3. Játékok
A
játékok egy részét elvisszük a nagyszülőkhöz, hogy ott is legyen "újdonság", ráadásul a család többi unokája is örülhet nekik. Egy részük nemrég ment az oviba, egy részük pedig megy a családsegítőbe. Ezek mind olyan dolgok, amik már régóta a padláson hevernek, mert egyszerűen nem váltak be. A családsegítőbe olyan játékot viszek, amiket én nem szeretnék adni az én gyerekeimnek. (De természetesen nem kacatot!) Kaptuk, játszottak vele egy picit, de nekem nem fér bele az elképzelésembe. (Pl. huszadik plüss, kislabda, műanyag valami.)
El kell, hogy mondjam, hogy amikor az oviba szedtem össze egy adag játékot, akkor persze megmutattam a gyerekeknek, hogy ne ott szembesüljenek vele. Nagyon megörültek a játékoknak, egész délutánra megvolt a program, de utána büszkén szedték össze, hogy "ez most az oviba megy". Semmi gond és hiszti nem volt, hogy maradjon itthon.
4. Egyéb apróságok
Úgy mint: CD-k, gyertyatartók, konyhai cuccok, stb., stb.
Ezeket a legnehezebb továbbadni. Első körben végig gondolom, hogy a családban, baráti körben tudná-e valaki használni. Aztán azon gondolkodom, hogy egyáltalán megkérdezzem-e, mert egyrészt nem szeretném senkire rátukmálni, másrészt nem szeretném máshol növelni a kacatok számát. Ha ezen túl vagyok, és nem tudtam senkinek örömet szerezni a holminkkal (mert bizony sokszor van úgy, hogy pont jól jön!), akkor vagy a családsegítőbe viszem, vagy óvodai tombolajátéknak elteszem.
Mindezek után pedig nagyon bizakodok, hogy jó helyre kerülnek a tárgyaink, ahol szeretettel megbecsülik őket.
 |
| (Pinterest) |
