Inspiráció

Ez nagyon tetszik:

Persze nem férnénk el benne öten, de a hangulata, az otthonossága, szellőssége jöhet.

(A képre kattintva ott a teljes bemutató!)

III. Iratok, papírok

Jó hosszú időre eltűntem mostanában. Egyrészt (számomra) egyre nehezebb kategóriák jönnek, másrészt ezek már inkább a padlástéren vannak, ahová télen ritkábban megyek fel. De itt a jó idő, s most már többet is tudtam haladni.
Tehát a következő hivatalos kategória az iratoké. Lássuk, mit ír erről KonMari, ugyanis én másként csináltam.
Most azokat a papírokat kell elővenni, amik nem bírnak semmi érzelmi plusszal - nem számítanak emléknek. Aztán három kategóriába tesszük: 1.jelenleg is szükséges iratok, 2.korlátozott ideig szükséges iratok, 3.örökre megőrzendő iratok. Amit sehová sem lehet tenni, azt ki kell dobni. Ennyi az egész! :) Persze azért lehet ezt tovább ragozni. Mi az, amivel jelenleg is foglalkozni kell: megválaszolandó levelek (van még olyanja valakinek? - inkább email helyette), épp olvasott újságok, csekkek, stb. Ezeknek legyen egy külön helyük, mindig ott legyenek, s akkor nem kell értük felkutatni a házat! Máskülönben rendezettebb is lesz a szoba. Korlátozott ideig szükséges iratok: amiket gyakran veszel elő, pl. jegyzetek, újságkivágások. Ezekkel csak annyi a feladat, hogy időnként ellenőrizni kell, mert különben felhalmozódnak. Az örökre megtartandó iratok pedig a különböző hivatalos papírok lehetnek. Összefoglalva: a három alkategóriának elég három mappa, és már meg is vagyunk.
Nálam kicsit másként fest a dolog: a hétköznapi ügyeket a férjem intézi, erre nincs gondom. Azokat a papírokat, amik nekem kellenek nagyon gyakran, az íróasztal fiókomban tartom. Sajnos nem szoktam rögtön a helyére tenni az iratokat, ezért ott mindig nagy a káosz. Ezen változtatni kell. Az újságok egy helyen vannak, szerintem szörnyen néznek ki egymás hegyén-hátán, szeretném gyorsan átlapozni őket, aztán továbbadni (ugyanis sokat kapok ajándékba, s adom is tovább). Van egy külön mappám érdekes újságkivágásokkal, azt időnként felülbírálom, azzal nincs semmi gond. S tartok még 1-2 mappát a hivatalos iratoknak. A gyerekek dolgai külön színes, gumis mappában, ránézésre tudom, melyik kié, s ott van minden orvosi papírjuk.
Amikkel az utóbbi időben sokat foglalkoztam, azok olyan papírok, amik mégiscsak bírtak némi érzelmi plusszal. Átnézegettem őket, ráébredtem, hogy bármennyire kötődöm hozzájuk, nem fogom végigböngészni a kb. 10 évvel ezelőtti írásokat. Csak a hozzájuk fűződő szép emlékek miatt nem dobtam ki, mintha attól tartottam volna, hogy ezzel azok is elvesznek vagy megtagadom a szép élményeket. Ahogy ez tudatosult bennem, rájöttem, hogy pont ez az egészben a jó, hogy az emlékek megmaradnak, a tárgyak, amik miatt folyamatos lelkifurdalást éreztem, hogy nem foglalkozom velük, már nem nyomasztanak többé. Elköszöntem tőlük, megköszöntem a régi emlékeket és viszlát! A gyerekeimnek lett egy halom rajzolható üres papírja és szerintem még az oviba is fog jutni belőle.
Azt hiszem, most, hogy ezzel a felismeréssel gazdagabb lettem, még jónéhány könyvtől és papírtól megszabadulok a közeljövőben.

Játékok

Az iratok előtt egy sürgős területtel foglalkoztam. Ez egy bónusz kategória, erről nincs szó a könyvben, de három gyerek mellett nem tudom az "egyebek"-hez sorolni.
Elég ambivalens érzéseim vannak a játékokkal kapcsolatban. Nem bírom, hogy szinte mindent ellepnek, ugyanakkor szeretem, hogy itt vagyunk együtt a nappaliban, és az igazság az, hogy a gyerekszoba nem túl nagy a határtalan játékhoz.Viszont az elpakolással voltak gondjaink, nem nagyon volt elég hely a játékoknak. De amikor átnéztem őket, nem találtam őket soknak, csak túl nagynak! Nem fértek fiókba, dobozba - polcokra volt szükség. Nekem amúgy is szimpatikusak a szép, rendezett polcok: ezen a honlapon nagyon jó kis összeállítást találtam! Szóval kénytelenek voltunk az utolsó szabad felületek közül feláldozni valamennyit egy polc kedvéért, de megérte.

A többi pedig a nappali könyvespolcát foglalja:

A plüssök tárolásához jó tippet kaptam a fórumon, amit ezúton is köszönök!

Az apróságokat ikeás dobozokban tartjuk, amikre majd képeket rakok, hogy melyikben mi van. Ezenkívül még van egy mély fiók, ahová szintén a megfoghatatlan apróságok kerülnek.

Ami  a szelektálást illeti, az jutott eszembe, hogy amit nem használnak 1-2 hétig, az megy a padlásra. Nálunk a tetőtér amolyan kincsesbánya: nagy az öröm, ha feljöhetnek velünk és úgy játszanak az ottaniakkal, mintha sosem látták volna. Bezzeg amint lehozunk onnan játékot, pár nap múlva elfelejtik.
Egyébként nemrég többszöri figyelmeztetés után tényleg összepakoltam egy zacskóba a kint hagyott plüssöket - és nem tűnt fel! Szóval így fogom elrámolni a többi, alig elővett játékot is. :)

Végül mutatnék egy szép, ízléses szobát, ami szerintem pont ideális egy gyereknek. Színes, játékos, de nem nyomasztóan túlzsúfolt. Ez jó cél!